2011. június 19., vasárnap

A siránkozást félre téve!

Már várom a Zalai utamat a nagyszüleimhez! Levihetem a robogómat is, amire még 15 évesen raktam le a jogsit ^^ jövőre autóra fogom! És tudom, hogy ha tényleg látni fogják a szüleim, hogy tanulok azért egyáltalán nem lesz szörnyű nyaram, de ha átmegyek a pótvizsgán abban az utolsó 4-5 napban, ami még lesz a nyárból, hát nem fognak otthon látni, ki fogom élvezni minden pillanatát a szabadságomnak! Egyenlőre ennyi további szép napot nektek, ti akik nagy valószínűségben nem buktatok, ne hogy már egész nap a gép előtt üljetek!

Plusz egy vers szerű érzelmi kifejezésem....

Fáj
Fáj,
De most nincs megállj
Nemet mondok ezredjére
Az ő kérésére.
Alkudozik, kérlelget,
megmozdít, földet, eget.
A lelkem most ketté szakad,
És többé lesz szabad!
Csáó Safíra!
Búcsúzom tőled édes valóm drága Xerafína!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése